VI. Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ), Természetvédelmi Szolgálat (TeSz)

1.) A megalakulás és a kezdeti lépések (1962-64)
      Ha a kezdetet igyekszünk felderíteni, azt találjuk, hogy a ma Természetvédelmi Szolgálat (TeSz), illetve elődje a Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) nevek alatt jegyzett szervezet annyiban kötődött a természetbarát mozgalomhoz, hogy tagjai a szervezett túrázók közül verbuválódtak. Amiért e Szolgálat ma mégis szerves részét képezi a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség ötven évének, arra legalább három vonatkozást hozhatunk fel. Először, a TeSz tagjai a fejér-megyei természetjáró szakosztályok tagjai sorából kerültek és kerülnek ki ma is. Másodszor, a rendszerváltozás előtt országos szervezettségű Társadalmi Erdei Szolgálat utódszervezete, a Természetvédelmi Szolgálat a rendszerváltozást követő elbizonytalanodás évei után ma a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség kebelében, mint anyaszervezeten belül működő szerveződéssé vált. Harmadszor, a Szolgálat tagjai az aktív, legfelkészültebb természetjárókból, szakosztályi tagokból kerülnek ki, ily módon bizonyos értelemben a TeSz a természetjárók élcsapatának tekinthető.
      A dátum szerinti kezdet 1961-63. közé tehető. Azon néha még ma is rivalizáló érvek hangzanak el, hogy Budapesté, avagy Fejér megyéé-e az elsőség. A budapestiek egy 1961. szeptemberi erdész-vadász-turista találkozóra és egy 1962. júliusi összejövetelre hivatkoznak. Az elsőn hangzott volna el a felhívás, hogy a természetbarátok is vegyenek részt az erdők védelmében, míg a másodikhoz kötik a Társadalmi Erdei Szolgálat elindulását. Ennek a megfogalmazásnak a valódiságában a fejér-megyeiek kételkednek, és az 1962. november 24-ei, Nadapon a Fejér Megyei Vörös Meteor szervezte erdész-vadász-turista találkozót veszik a Társadalmi Erdei Szolgálat létrejöttének. Ezen DR. PÁPA MIKLÓS (Budapesti Vörös Meteor) javasolta a természetbarátok erdővédelemben való részvételét, és VARRÓ GUSZTÁV aktív munkájának köszönhetően hamarosan működési szabályzata, igazolványa és jelvénye is lett a mozgalomnak, majd 1963. májusától Fejér megyében megindultak a rendszeres erdővédő szolgálatok.
      Mindenesetre a budapesti és a fejér-megyei kezdeményezés hamarosan országszerte követőkre talált, 1965. év során már számos megye természetbarát szövetségében megszerveződött és működni kezdett az erdei szolgálat. Időközben MAGYARSZÉKY BÉLA vezetésével megalakult a TESZ Országos Intéző Bizottsága, amely összefogta és átvette a Szolgálat országos irányítását. Rövid néhány éven belül mindenhol megalakult a Társadalmi Erdei Szolgálat megyei szervezete. A TESZ megyei és budapesti vezetői minden évben egy alkalommal leültek egy országos találkozón megvitatni a mozgalom problémáit, kialakítani, egységesíteni a szolgálat irányelveit. Ki lehet jelenteni, a TESZ jól szervezett, jól működő civil kezdeményezéssé vált.

2.) A Társadalmi Erdei Szolgálat évei Fejér megyében (1965-1989)
      Miután országos szintűvé vált a Társadalmi Erdei Szolgálat, és megszületett Működési Szabályzata, a tevékenység minden budapesti és megyei szervezetnél hasonló követelmények alapján, egységesen folyt.
      A szolgálatok teljesítésének célját a következőképpen határozták meg: az erdészeti, rendészeti és egyéb hatósági közegeknek hathatós támogatás nyújtása az erdők és a természeti környezet, valamint az ott található (természetjáró, erdészeti, vadászati, egyéb) létesítmények, természeti értékek védelme érdekében.
      A TESZ taggá válás komoly követelmények teljesítéséhez kötődött, a természetjárásban élenjáró, felkészült, csak a szövetségük, egyesületük által javasolt személyek léphettek a szolgálatot teljesítők sorába. A TESZ taggá válás feltételei között továbbá olyan kitételek is szerepeltek, mint a jelvényes túravezetői képesítés, legalább 4 éves tagság valamely természetbarát szakosztályban.
      A Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai, bár nem rendelkeztek hatósági intézkedési jogkörrel, feladatuk ellátása közben, mint közfeladatot ellátó polgári őrök, a hivatalos személynek kijáró jogvédelemben részesültek. Ehhez a szolgálat közben viselni kellett karszalagot, jelvényt, jelen kellett lenni az igazolványnak, jelentéstömböt, elsősegély-csomagot, kulacs vizet, jelzősípot magával kellett vinni, de ezeken felül volt egy sor ajánlott felszerelés is (pl. térkép, tájoló, fényképezőgép).
      A TESZ tagnak felkészültnek kellett lenni az erdő- és természetvédelmi törvények lényegéből, a tűzoltás alapelemeiből, hogy szolgálat közben szakszerűen legyen képes intézkedni, felvilágosítani, óvni az erdők csendjét-rendjét, természeti értékeit.
      1965. tájára Fejér megyében teljesen „bejáratódott” az erdei szolgálat tevékenysége. Ahogyan az országos szinten történt, a megyei TESZ szervezetek is évente egyszer leültek kiértékelni az előző éves tevékenységüket, létrejött minden év első felében, és rendszerré, megszokottá vált a többnyire április-májusban megtartott megyei találkozók-tanácskozások ismétlődő sora.
      Az 1962-ben Nadapon tartott alakuló ülés után 1963-ban is Nadapon jött össze az erdei szolgálat csapata, hogy kiértékeljék az egy év alatt történteket. A következő években a TESZ vezetése igyekezett a helyszíneket úgy összeválogatni, hogy az erdővédelem szempontjából is fontos fejér-megyei körzetek, területek lehetőleg mind „lefedésre” kerüljenek. Felsorolásszerűen ezek a következők voltak: Várgesztes (1964), Bodajk (1965), Kincsesbánya (1966), Nadap (1967), Mór (1968), Csókakő (1969), Mór (1970), Nadap (1971), Mecsérpuszta (1972), Várgesztes (1973), Székesfehérvár (1974), Pusztavám (1975), Pákozd (1976), Velence (1977), Agárd (1978), Bodajk (1979), Fehérvárcsurgó (1980), Csákvár (1981), Velence (1982), Kincsesbánya (1983), Dég (1984), Csákberény (1985), Vajta (1986), Velence (1987), Bodajk (1988), Székesfehérvár-Kisfalud (1989).
      Az első megyei TESZ elnök, mint fentebb az alapítás kapcsán szó volt róla, VARRÓ GUSZTÁV volt, aki 1972-ig látta el ezt a tisztet. Őt LISZT FERENC követte a megyei vezetői poszton, aki 1972-től egy négyéves cikluson keresztül töltötte be ezt a feladatkört. 1976-ban választotta meg az akkori megyei TESZ tanácskozás FILEP LÁSZLÓ-t elnöknek, aki 1987-ig vezette Fejér megyében a Társadalmi Erdei Szolgálat munkáját, és ez a tíz év volt talán a leginkább a TESZ fénykorának nevezhető időszak eddigi több, mint negyven éves fennállása  során. Ezt követően 1987-től GEREBICS LAJOS lett az elnök, akinek néhány év után már a rendszerváltozás Szolgálatot érintő kihívásaival kellett szembenézni.

3.) A rendszerváltozást követő elbizonytalanodás évei (1990-2000)
      1989-90 a rendszerváltás kezdete lényeges változást hozott a tulajdonviszonyokban, lényege abban nyilvánult meg, hogy a magántulajdon vált elsődlegessé. Az erdők egy jó része is kikerült állami tulajdonból, de az állami erdőknél is általában nyereség érdekeltségű cégek (pl. részvénytársaságok) kapták meg a kezelői jogot. Teljesen új módon fogalmazódott meg az erdőkhöz való „hozzáállás”, ami később új erdőtörvény megszületésében testesült meg.
      A civil szerveződések társadalmi szerepében, megítélésében is változások léptek fel, így a természetbarát mozgalom is szerepmódosulásra kényszerült, aminek talán éppen a Társadalmi Erdei Szolgálat volt egyik legnagyobb szenvedő alanya. A megváltozott tulajdoni viszonyok mellett gyakorlatilag nem tartottak igényt arra az „őrző-védő-felvilágosító” tevékenységre, amely a Szolgálatnak a lényegi elemei voltak, illetve, lehet, hogy igény még csak lett volna, de a rendszerváltozás zajos éveiben ilyen „lényegtelen” dolgokra ki figyelt volna oda.
      Ilyen viszonyok mellett a Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) szerepváltást határozott el, mintegy „előremenekülés” gyanánt kiszélesítve fogalmazta meg működésének célját, átalakult Természetvédelmi Szolgálattá, melynek megkülönböztetésül elődjétől, a TeSz rövidítést kapta.
A Társadalmi Erdei Szolgálat szerepvesztése kihatott országos irányítására is, bár nem szűnt meg, hanem átalakult, de gyakorlatilag több éven át botladozott az útkeresés útvesztőiben. Így a megyei TeSz szervezetek tevékenysége is jelentősen visszaesett, több megyében meg is szűnt. A Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) átalakulása Természetvédelmi Szolgálattá (TeSz) megnevezésében már 1995-96. környékén megtörtént, de csak 1998. táján születtek olyan lépései, amelyekről a megyékben, így a Fejér megyében működő (akkor nálunk még TESZ néven) Szolgálatok gyakorlatilag is tudomást szereztek tevékenységéről (létéről).
      Fejér megyében, minthogy itt mindig is erős volt a TESZ, a rendszerváltást követő években még formális szempontból szinte semmit nem lehetett érzékelni munkájában, vezetőjük GEREBICS LAJOS TESZ alapító-tag vezérletével gyakorlatilag „szünetmentesen” vészelődtek át a rendszerváltozás kritikus évei, bár évről évre egyre érezhetőbbek voltak a szerepváltás negatív következményei.
      Röviden áttekintve a történéseket, jó néhány évig (annak ellenére, hogy a szakosztályokban a természetvédelmi „járőrözés” folyt) szinte csak az éves megyei TESZ találkozók jelentették a Szolgálat fő eseményét. 1990-ben a Szolgálat megyei találkozójára május 6-án Bodajkon került sor, az akkori megyei TESZ vezető, GEREBICS LAJOS elnöklésével, aki gyakorlatilag végig vitte ezt a rendszerváltáshoz kapcsolható első bő tíz (1990-2000) évet. 1991-ben Velencén ült össze a megye TESZ tagsága. A következő évben (1992) megyeszékhelyünkön, Székesfehérváron, a Vadex Rt új székházában tartotta éves ülését a Szolgálat, míg 1993-ban Vérteskozmára esett a választás, amelynek május 16-a volt az időpontja, és ehhez kapcsolódott egy Gánt-Zámoly-Csákberény útvonalú kirándulás is busszal. 1994-ben sem mozdult ki a társaság Székesfehérvárról, ismét a Vadex Rt adott otthont a szokásos éves értékelő megyei találkozónak. Az ezt követő évben (1995) Iszkaszentgyörgyön a kastélyban május 21-én tanácskozott a Szolgálat tagsága. A Vadex Rt volt a helyszínt illetően a házigazda 1996-ban is, de ezúttal Soponyán a vadászkastélyukban ült össze május 11-én a megye TESZ tagsága. A következő színhely Alcsútdoboz volt 1997. június 8-án, ahol az arborétum megtekintése kapcsolódott az ülés programjához. Ez volt az utolsó év, amikor még Társadalmi Erdei Szolgálatként (TESZ) titulálhattuk a Szolgálatot, nagyjából ekkor történt „hivatalosan” is az erdei szolgálat országos megszűnésének kimondása. Itt Fejér megyében rögtön az a vélemény alakult ki, hogy ne tekintsük magát a Szolgálatot is megszűntnek, hanem a jogfolytonosság nevében a TESZ utód szervezeteként kezeljük, és a Természetvédelmi Szolgálattá (TeSz) keresztelt szervezet úgy folytassa tovább tevékenységét, mint korábban (természetesen a megváltozott törvényi feltételek figyelembe vételével). Ily módon 1998-ban már nem, mint erdei, hanem mint természetvédelmi szolgálat ült össze, melynek helyszínéül Sárbogárdot választotta a megyei vezetés a június 13-ai találkozó lebonyolítására. Odafelé menet a TeSz tagság Sárkeresztúron a temetőben tisztelete jeléül koszorút helyezett el volt vezetője, FILEP LÁSZLÓ sírján. A találkozó kirándulás része Cece és Vajta néhány ismert nevezetességének megtekintését célozta. 1999. május 25-én Martonvásárra látogatott a TeSz megyei tagsága, a Brunszvik kastélyba, találkozójának lebonyolítására. Itt a délutáni kirándulás a kastélypark megtekintése volt, majd a hazafelé vezető úton Dinnyésen a Madárvárta meglátogatásával fejeződött be a találkozó.

4.) A megújulási kísérletek 2000-től napjainkig
      A 2000. április 9-én Bicskén tartott megyei TeSz találkozón, egészségi állapotára hivatkozva, leköszönt GEREBICS LAJOS megyei Szolgálat vezető. Helyére DR. BANIZS KÁROLY-t,  1986. óta a Szolgálat tagját, Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának elnökét választotta egyhangúlag a találkozó tagsága, bár ezt az évet még a régi elnök vitte végig az új vezető kérésére.
       Új vezető, más stílus. Fel kellett mérni, hogy a rendszerváltás kezdetétől eltelt 10 év alatt lassan sorvadó, országos irányítását vesztett Szolgálat megyei keretek között (a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség keretein belül) mi módon találhat fennmaradásához, netán megújulásához megfelelő kapaszkodókat, a megváltozott törvényi feltételek mellett értelmes célt. Ennek első lépcsőjeként az év végéig megszületett a Szolgálat Működési (belső) Szabályzata, melyet a következő évi találkozó fogadott el. Továbbra is fennmaradt a már megszokottá vált éves értékelő megyei találkozó (általában áprilisban, a megye különböző helyszínein), de betervezésre került egy őszi, továbbképzés jellegű találkozó is, amelyen a rendszerváltozás során bekövetkezett törvényi változások ismertetése mellett valamely természet- vagy környezetvédelmi tevékenység, beruházás (pl. hulladéklerakó, szennyvíz-telep) meglátogatása szerepelt.
      A Működési Szabályzat részletesen leírta a Szolgálat tevékenységi körét, a tagság keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos kérdéseket, egyáltalán igyekezett megfogalmazni a megváltozott körülmények közötti szolgálat teljesítések célját, értelmét.
      A TeSz vezető munkáját négytagú Intéző Bizottság segítette, melynek tagjai: GEREBICS LAJOS, KOCSIS ANTAL, RUZSIN ANDOR, TAUSZ LÁSZLÓ voltak, illetve VARRÓ GUSZTÁV tiszteletbeli állandó meghívottként vett részt az intézőbizottsági üléseken.
      Minthogy a fentebb ismertetett okok miatt a ’90-es években lépésről lépésre vált egysíkúbbá, néha már-már öncélúvá a Szolgálat tevékenysége, nem jöttek a kor miatt „kikopottak” helyébe fiatalok, a létszám is fogyott, az aktív tagok száma is visszaesett, ily módon a fiatalítás, és létszámnövelés is hangsúlyt kapott. A „felzárkóztatásnak” tekinthető négy-öt év során a tagság elnyerése nem kötődött olyan szigorú feltételekhez, mint a TESZ idején, de a természetbarát szakosztályokból jövő javaslatoktól elvárás volt, hogy olyan természetjárók csatlakozzanak a Szolgálathoz, akik szakosztályaikban kiemelkedőt teljesítettek.
      2000-ben volt az első olyan jellegű országos találkozója a MTSZ Természetvédelmi Bizottságának március 24.-26. között Szekszárdon, amelyen a fejér-megyei Szolgálattól is többen képviselték a szervezetet (DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, VARRÓ GUSZTÁV) abból a célból, hogy tájékozódjanak ennek az országos szervezetnek a tevékenységéről, és e tevékenység megyei szinten is hasznosítható részeiről. Ez az összejövetel kevés hasznosítható eredményt hozott a fejér-megyei küldöttek megítélése szerint.
      A hagyományos éves TeSz tanácskozás 2001-ben Székesfehérváron április 8-án volt a Bregyó-közi Sportcentrumban, és a tanácskozást a Sóstó Természetvédelmi Terület új tanösvényének bejárása zárta délután.
      Ezt az összejövetelt megelőzően március 30.- április 1. között Sopronban ülésezett a MTSZ Természetvédelmi Vándorgyűlése, amelyen a Fejér Megyei TeSz részéről DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, KERTÉSZ ISTVÁN, VARRÓ GUSZTÁV vett részt. A nagyszámú képviseleti részvétel célja az volt, hogy ismertessék a fejér-megyeiek véleményét a mozgalomról, illetve megtapasztalni, hogy látszik-e kibontakozni valamiféle országos képviselete a megyei TeSz-eknek, avagy teljesen maradnak továbbra is megyei önállóságukban (magányukban!?). Nem sikerült lényeges előrelépésnek a jeleit felfedezni az előző évi országos találkozóhoz képest.
      A 2001-es esztendőben még két TeSz rendezvény volt: május 31-én a természetbarát szövetség Ady E. utcai székhelyén, amikor is az új természetvédelmi törvénnyel (előadta CSIHAR LÁSZLÓ, Duna-Ipoly Nemzeti Park), valamint az erdőtörvénnyel (EMMERLING GÁBOR, Vadex Rt) ismerkedhettek meg a TeSz tagok. Az ősz folyamán, október 18-án a Székesfehérvári Hulladéklerakó Pénzverő dűlői telephelyén vendégeskedett a TeSz tagsága. Előadás hangzott el a hulladékgazdálkodásról, a szelektív hulladékgyűjtésről, a komposztálás nagybani módszeréről, a vissza nem forgatható hulladék hányad deponálásáról, majd az elhangzottakat a telephelyen a gyakorlatban is láthatták a TeSz tagjai.
      A 2002-es esztendő több szempontból kiemelkedő volt a Fejér Megyei TeSz „csapat” számára, hiszen ennek az évnek a tavaszán házigazdája volt az országos természetvédelmi szolgálatosok találkozójának, ősszel pedig sor került a TESZ-TeSz megalakulás 40. évfordulója megünneplésére. A szokásos éves megyei tanácskozás 2002-ben Pákozd-Szúnyogszigeten, április 14-én volt, amelyhez csatlakozott egy a Vadex Rt Pákozd-Sukorói Arborétumában tett kirándulás. A megszokott éves értékelés és jutalmazások mellett érdekességként kiemelhető, hogy a tagság köszöntötte a 80 éves VARRÓ GUSZTÁV tagtársat.
      Az Országos Természetvédelmi Vándorgyűlés Fejér-megye rendezésében 2002. május 3-5. között volt Velencén az Édosz Üdülőben. A programban többek között szerepelt Velence polgármesterének, SURÁNYI ÁGNES-nek a köszöntője, NÉMETH IMRÉ-nek, a MTSZ Országos Természetvédelmi Bizottság elnökének megnyitó beszéde, látogatás a Vértesi Tájvédelmi Körzetbe, a Gánti Bányamúzeumba, a Székesfehérvári Sóstó Természetvédelmi Területre.
      Ugyancsak kiemelkedő eseménye volt 2002-nek a Nadapon november 24-én tartott ünnepi ülés, megemlékezés a 40 éve alapított Társadalmi Erdei Szolgálatról, a még élő alapító tagok: DOBOS JÁNOS, GEREBICS LAJOS, NÉMETH GYULA, TOLLNER GYÖRGY, VANKA IMRE, VARRÓ GUSZTÁV, VADÁNYI ISTVÁN köszöntése, valamint emléktábla elhelyezése történt annak az épületnek a falán, ahol a TESZ megszületett. A táblán olvasható szöveg: „E helyen tartották 1962. november 24-én az első Fejér-megyei Erdész-Vadász-Turista Tanácskozást, amelyen elhatározták az országos mozgalommá nőtt Társadalmi Erdei Szolgálat (jelenleg Természetvédelmi Szolgálat) megszervezését. Nadap, 2002. november 24., Fejér Megyei Természetbarát Szövetség Természetvédelmi Szolgálata”.
      2002-ben a megyei TeSz vezető, Dr. BANIZS KÁROLY felterjesztésében Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése VARRÓ GUSZTÁV-ot a „Pro civitate Díj”-jal tüntette ki. 
       A következő évben, 2003-ban Fehérvárcsurgón, a festői szépségű helyen fekvő Zseli Szálláson április 13-án gyűlt össze a TeSz tagsága. A „hogyan tovább”-ok között felmerült egy javaslat, hogy miként lehetne megbecsülni korábbi, a Szolgálatért sokat tett tagtársainkat, melyek között elhangzott FILEP LÁSZLÓ, korábbi kiváló megyei TESZ vezető neve is. Ezt követően egy IB (Intéző Bizottság) ülésen az a döntés született, hogy az anyaszervezetünk elnöksége felé javasolni fogjuk a „Filep László Természetvédelmi Díj” megalapítását. Ugyancsak ezen a megyei találkozón döntött a tagság arról, hogy 2004-től új igazolványt kell kibocsátani, melynek megtervezését és számítógépes kivitelezését a TeSz vezető, DR. BANIZS KÁROLY vállalta.
      2003-ban a másik, továbbképzés jellegű összejövetel ősszel Székesfehérvár MJ Város Szennyvíztelepén volt szeptember 25-én. Elhangzott előadás a szennyvízkezelés módjáról, a közeledő uniós csatlakozás követelményeiről, a gyakorlatban megismerkedhettek a jelenlévők a szennyvíztelep működésével. Ezen a rendezvényen már átadásra kerültek azoknak a tagtársaknak az új igazolványok, akik a régit beszolgáltatták.
      2003-ban Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése PÁRNICZKY JÓZSEF tagtársat sokéves, az ifjúság természetszeretetre neveléséért „Székesfehérvárért Díj” kitüntetésben részesítette a TeSz vezető javaslatára.
      Székesfehérvár volt a helyszíne 2004-ben a rendes éves megyei találkozónak, április 18-án Maroshegyen, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Minden tagtárs megkapta az új igazolványát. Ezen a találkozón került átadásra első ízben a „Filep László Természetvédelmi Díj”, amelyet KOCSIS ANTAL tagtárs vehetett át. A rendezvényhez kapcsolódott a városi természetbarátok szervezésében természetfotó kiállítás. A találkozó kirándulás részében délután bejárásra került a felújítás alatt álló tanösvény a Sóstó Természetvédelmi Területen.
      A Magyar Természetbarátok Természetvédelmi Bizottságának Országos Vándorgyűlése 2004-ben Szabolcs-Szatmárban Nyíregyházán volt október 15-17. napokon, többek között a rendezvényen szerepelt Szatmárnémeti (Románia) meglátogatása is. Fejér megyéből DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, KERTÉSZ ISTVÁN vett részt. Fő gond, hogy miközben a vendéglátók a résztvevők számára kitűnő programokat szerveztek, az igazi, helyi (megyei)szintű problémák kibeszélése továbbra is elmaradt.
      2004-ben DR. BANIZS KÁROLY megyei TeSz vezető javaslatára Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése „Székesfehérvárért Díj” kitüntetésben részesítette SŰDY ÁRPÁD volt FMTSZ elnököt.
      Bár 2004-ben már kiadásra került első ízben a Filep László Díj, ennek végleges adományozási rendjét a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége 2005. április 7-i ülésén hagyta jóvá. A 2005-ös esztendőben a TeSz megyei rendezvény helyszíneként Rétimajorra (Rétszilasi Halastavak) esett a választás, ahova április 9-én látogatott el a TeSz tagság. Az ülés után volt a Halászati Múzeum meglátogatása. Ebben az évben a legjobban teljesítő TeSz tagnak VARRÓ GUSZTÁV-ot találta az Intéző Bizottság a beérkezett javaslatok között, így ő lett a „Filep László Természetvédelmi Díj” 2005. évi birtokosa.
      A tervek szerint 2005. őszén látogatott volna ki a TeSz tagság a Börgöndi Repülőtérre a környezetvédelmi kármentesítő munkák megtekintésére, de a munkák olyan kezdeti stádiumban voltak, hogy ez a rendezvény átcsúszott 2006-ra, és április 13-án valósult meg egybekötve a tervek szerint megvalósítandó repülőtér működési feltételeiről szóló előadással. A 2006. éves megyei összejövetelre Csóron a Csuka Csárdában került sor május 7-én. Az ez évi „Filep László Természetvédelmi Díj”-at TAUSZ LÁSZLÓ tagtárs érdemelte ki. Kirándulás a csóri hegyen a zöld és piros túra úton történt az ülés után.
      Az Országos Természetvédelmi Vándorgyűlés 2006-ban Mátraházán volt április 28-30. között, amelyen DR. BANIZS KÁROLY és KERTÉSZ ISTVÁN vett részt. A hegyi túra mellett érdekesség volt a mátraalji külszíni lignitbányászat megtekintése. 2006. november 8-án a TeSz tagsága az őszi (továbbképzés célú) rendezvénye keretében meglátogatta Dunaújvárosban a DunaPack Papírgyár csomagolópapírt gyártó részlegét, előadással a szelektív hulladékgyűjtésből újragyártással előállított papír technológiai lépéseiről.
      2006-ban Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése SŰDY PÉTER tagtársat „Pro civitate Díj” kitüntetésben részesítette a megyei TeSz vezető javaslatára.
      2007. évben az éves rendes megyei találkozó Csákváron volt a Pro Vértes Alapítvány vendégeként április 14-én. A rendezvény helyszínválasztása azt a célt szolgálta, hogy a TeSz és az alapítvány között együttműködés alakuljon ki. Az alapítvány tevékenységéről az elnök BÉNI KORNÉL adott ismertetést. A 2007. évi „Filep László Természetvédelmi Díj” kitüntetettje KÜRTÖS KÁROLY tagtárs lett. A kirándulás keretében a tagok végigjárták a Haraszthegyi tanösvényt.
      A TeSz tagok létszáma 2004-2005 folyamán stabilizálódott, szám szerint 53 tag rendelkezik érvényes igazolvánnyal. Fiatalabb generációhoz sorolható tagokkal is bővült a Szolgálat. Az Intéző Bizottságból kérésére 2005-ben RUZSIN ANDOR kivált, helyére RÁTKAI ZSUZSA tagtársat választotta a megyei tanácskozáson a tagság.