Túrajelentés
Kazinczy Isk. Természetjáró Szak. O.
Kincsesbánya, Iskola u. 1. 8044
“Kincs, Kultúra, Sport”
Kulturális és Szabadidõs Egyesület
Kincsesbánya, Kincsesi u. 39. 8044
Hideg reggelre ébredtünk 2003. március 22-én. E napon került megrendezésre Pákozdon a Nemzetközi IVV túranap. Már kis falunkban is felkerültek a sapkák, kesztyûk, amik melegséget adtak didergõ kezünknek, fülünknek. Alig volt 5 °C reggel 8 órakor.
A túrán 12 fõvel vettünk részt; 3 felnõtt, 1 középiskolás és 8 általános iskolás (6. osztályostól 8. osztályosig). Székesfehérvárra érve, hatalmas tömeg várt. Nehézkesen, de mindenki eljutott a rajt helyére. Itt megint hosszú sor kanyargott, hogy mindenki hozzá jusson a túralapjához, s befizesse a részvételi díjat.
Mi is elindultunk elsõ állomáshelyünkre, a Pandur-kõhöz. Még ebben az alig nyiladozó tavaszban is szép látvány a hatalmas kövek halmaza. A mellettük levezetõ út- az apró kavicsoktól - amik elég gördülékenynek bizonyultak - egy-két gyaloglónak, köztük nekem is, nem kis erõfeszítést okozott a talponmaradás. Az Angelika forrásig eljutva, nagyon szép látványt nyújtott a fák közt beszûrõdõ napfény, amely különbözõ színt adott a tájnak. A még fagyos föld alig-alig akar engedni. De az avar alatt meghúzódó Angelika forrás vize csordogált.
Egyik fiókánk észrevette ugyan a süppedékes talajt, megpróbálta - szegénykém - átugrani, de ez kissé rövidre sikerült… Bizony, a vizes-avaros sár valósággal elnyelte bokáig a kölyköt. Õt még valahogy kicibáltuk, de a cipõt ott marasztalta. Mit volt mit tenni, az "önállósodott cipõt" külön kellett kibányásznunk. De ez sem volt olyan egyszerû: a kiszabadított cipõ megtelt vízzel… Kiöntöttük, kicsavartuk, de - nem volt más hátra - nedvesen kellet felvennie. A vizes cipõ hideg volt ugyan, de a mezítlábas túrázás még kellemetlenebb lett volna…(Jó tanulság legyen mindannyiunknak!...)
Felértünk a forráshoz. Az ellenõrzési pontnál rövid pihenõt tartottunk. Addigra a napocska is meglangyosította a levegõt. Ezután a Nadapi szintezési pontot érintettük. A sukorói állomáshelyig kellemes környezetben, nagyon változatos helyeken vezetett a túra útvonala. Az embereket olyannyira "kinyitotta" a bennünket körülvevõ természet, hogy az egyórás út alatt rengeteget csacsogott mindenki. Volt, akit a természet szépsége varázsolt el. Volt, aki a "gõzt" engedte ki a fejébõl. Volt, akit egyszerûen a levegõ frissessége töltött föl.
Sukoró után jól belehúztunk, hogy elérjük a 16 órai - hazafelé induló - buszt. Nagy erõbedobással meneteltünk. A kitûzõket is idõben megkaptuk, a buszt is rendben elértük volna, ha a technika ördöge közbe nem szól. A járat kimaradt, így a csatlakozásokat nem értük el. Szerencsére a gyerekek szülei - akik várták csemetéjüket - üggyel-bajjal hazafuvaroztak valamennyiünket. Így - utólag is - hálásan köszönjük!
A túra szépségei mindenkivel elfeledtetik az utazás nehézségeit.
Sok sikert és örömteli munkát kívánunk!
Kincsesbánya, 2003. március 24.
Törzsök Imréné
túravezetõ